Budapesten Zeneművészeti Akadémiát végzett. Csellista. Bécsben zenetudományt és filozófiát hallgatott,
és Rozsnyai Zoltán barátjával megalapította az azóta világhírűvé vált Philharmonica Hungaricát.
Itt találkozott a fotózással. 1958-ban a párizsi "Realité" nemzetközi fotókiállításon a 6000 pályamű
közül ő nyeri el az 1., 3. díjat és 7. helyezést. A zsűri tiszteletbeli tagja Pablo Picasso volt.
1960-ban a német parlament meghívására Vesztfáliában Marl városában telepszik le.
1962-ben a palermoi nemzetköz versenyen a Világ legjobb fotója címmel ismerik el a "Jövővizió" c. alkotását. Bel- és
külföldi múzeumokban számos kiállítása volt. 1963-ban a híres dortmundi Fritz-Henzler-Hausben "Tézis-antitézis" címmel
a filozófiai képnyelvről nyílt kiállítása, melyet Theodor Adorno professzor nyitott meg. 1963-tól megjelent
több képes dokumentációja, didaktikai, művészetfilozófiai írása. Nevéhez fűződik a vizuális kommunikáció
fogalma. Elsőként alklmazta az alkotó fotográfiát építészeti elemként. "Justita" című 180 négyzetméteres
fotófreskója egy gimnázium mennyezetén, másik alkotása a "Best Zeit Story" c. fotófreskó pedig egy uszoda
belső falán látható. 1972-ben az Osnabrücki Kultúrtörténeti Múzeumban volt "Absztráció" című nemzetközi
kiállításának premierje s ugyanekkor jelent meg azonos címmel egy tanulmány, mely a dialektikus képnyelv analízisét tartalmazza.
1976-ban "Kommunikative meditaion" c. könyve a münsteri püspökség megbízásából készült. 1969 és 1988 között
látott napvilágot több képnyelvű könyve. Többek között a német parlament, Yehudi Menuhin, Leo Tindemans (az európai tanács akkori
elnöke) és nem utolsó sorban Johannes Rau a Német Szövetségi Köztársaság és Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnökének elismerését
nyerte el.
1979-ben az Európai Unio XXV. kongresszusán "Kulturális Konceptus Európa számára" címmel előkészítette tervét az Interkontinentális
Fórummal (IKF) kapcsolatban, majd kezdeményezésére különböző német városokban szimpóziumokat rendeztek. 1990-ben behatóan foglalkozik
vele a külföldi média mellett a magyar TV, rádió és sajtó.
1990 októberében a katolikus egyház megbízásából etika és a mai orvosi gyakorlat tanulmányozása alapján képnyelvű filozófiai művet
alkot. "Leben Kreislauf Dialog" (Élet, vérkeringés, dialógus) címmel.
A 70-es évektől jár haza Magyarországra, néhány éve Budapesten él. Felsőoktatási intézmények előadója.